Nach Angaben des Arbeitsamtes in Neusatz (ung. Újvidék, serb. Novi Sad) besteht in der Wojwodina im Vergleich zu ganz Serbien der größte Mangel an Gynäkologen, Strahlentherapiespezialisten, Ophthalmologen, Neurologen und Anästhesisten, weil die dortigen Fachärzte en masse ins Ausland abwandern.
In den Krankenhäusern arbeitende junge Ärzte hingegen können nicht für eine Spezialisierung zugelassen werden, da dies nach dem Gesetz nur möglich ist, wenn sie zwei Jahre lang in einer bestimmten medizinischen Einrichtung gearbeitet haben. Im Gegensatz zum restlichen Serbien, wo auf 100 000 Einwohner 289 Ärzte kommen, verfügt die Wojwodina nur über 57 Ärzte pro 100 000 Einwohner. Dies bedeutet, dass ein Arzt im Durchschnitt 1750 Patienten zu betreuen hat, sodass eine wirksame Behandlung unter diesen Bedingungen kaum denkbar ist.
Ein praktischer Arzt verdient in Serbien etwa 50 000 Dinar (ca. 400 Euro) im Monat, was verglichen mit den Löhnen in bestimmten anderen Berufen lächerlich gering ist, ganz zu schweigen von den Löhnen im öffentlichen Sektor oder von Gehältern, wie sie im Ausland gezahlt werden. “Das beliebteste Ziel für junge Ärzte ist Deutschland, wo es im Gesundheitswesen rund 120 000 Stellenangebote gibt”, erklärt Dr. Dunja Civrić, der Vorsitzende der Gewerkschaft für Beschäftigte der Gesundheits- und Sozialdienste in der Wojwodina. Die in Deutschland üblichen Gehälter in Höhe von Tausenden Euros für fachlich qualifizierte Ärzte üben verständlicherweise auf junge Fachkräfte aus der Wojwodina, die sich eine Karrierechance in Deutschland erhoffen, eine magische Anziehungskraft an.
Der dadurch verursachte Mangel an Fachkräften im Gesundheitswesen daheim hat einen Anstieg der Sterblichkeitsrate zur Folge und kann in letzter Konsequenz (zusammen mit der hohen Auswanderungsrate) zum Aussterben der ganzen Region führen. Mag man das nun als pessimistisch oder einfach nur als realistisch bezeichnen…
Közzétette: Fehér János
2016. március 29. kedd, 10:00
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat újvidéki fiókintézetének adatai szerint nőgyógyászokból, sugárterápiás szakorvosokból, szemészekből, ideggyógyászokból és altatóorvosokból van a legnagyobb hiány Délvidéken, mert tömegesen távoznak külföldre a délvidéki orvosok.
Ugyanakkor az egészségházakban dolgozó fiatal orvosokat nem küldik szakosításra, mert a törvény szerint csak akkor kezdhetik meg a specializációt, ha két évet ledolgoztak az adott egészségügyi intézményben. Szerbia többi részétől eltérően, ahol 100 000 lakosra 289 orvos jut, Délvidéken mindössze 57 általános orvos jut 100 000 páciensre. Ez azt jelenti, hogy egy orvosnak átlagosan 1750 betege van, vagyis az eredményes gyógyítás ilyern feltételek mellett elképzelhetetlen.
Egy általános orvos Szerbiában mintegy 50 000 dinárt keres, ami gyalázatosnak mondható, összehasonlítva az egyes ágazatokban fizetendő bérekkel, a közszféráról és a külföldi fizetésekről nem is beszélve. „A fiatal orvosok leggyakoribb célpontja Németország, amely mintegy 120 000 egészségügyi dolgozót tervez foglalkoztatni” – magyarázza dr. Dunja Civrić, a Vajdasági Egészségügyi és Szociális Intézményekben Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A németországi általános szakképesítésű orvos ezer eurót elérő bére érthető módon vonzza a délvidéki fiatal egészségügyi szakembereket, akik a szakmai előrehaladás lehetőségét is szem előtt tartják.
Így hát az egészségügy szemmel látható haláltusája után elkönyvelhető a polgárok halandóságának növekedése is, ami végül (az országot elhagyókkal együtt) akár a régió kihalásához is vezethet. Túlságosan borúlátóak lennénk, vagy csak reálisak?
