Eine rumänische Zivilorganisation mit dem klangvollen Namen “Für Würde in Europa”, als deren Obmann der Journalist Dan Tanasă fungiert, hatte vor dem Komitatsgericht von Hargita (Szeklerland) Klage dagegen geführt, dass der Rat von Hargita über dem Komitatshaus, neben dem Eingang des Gebäudes und im Sitzungssaal die Szeklerflagge gehisst hatte.
Die rumänische Zivilorganisation vertrat die Ansicht, dass das Hissen der Szekler-Flagge die öffentliche Ordnung störe und verfassungsrechtlich bedenklich sei: die Fahne sei ein Symbol für den “ethnischen Separatismus” und die betroffenen Minderheiten seien “aus verfassungsmäßiger Sicht” gar nicht existent. Diese Argumentation stützt sich auf eine Entscheidung des Obergerichts aus dem Jahre 2012, welche die Verwendung der Szeklerflagge verbot, nachden diese im Jahr 2009 vom Szekler Nationalrat beschlossen worden war.
Das Komitatsgericht gab der klägerischen Argumentation und verbot das Hissen der Szekler-Flagge. Gegen den Gerichtsbeschluß ist eine Berufung an das Obergericht in Târgu Mureș (dt. Neumarkt am Mieresch, ung. Marosvásárhely) zulässig.
Die lokale Presse konfrontierte den Vorsitzenden der Komitatsregierung Csaba Borboly mit der Frage, wie er die neuerliche Entscheidung des Komitatsgerichts beurteile. Csaba Borboly weigerte sich, einen Kommentar abzugeben, bezeichnete aber die Klageführung der Organisation von Dan Tanasă als “Aktionismus”, der von der lokalen ungarischen Presse nur unnötig hochgespielt worden wäre.
Quelle: http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=13196
[hidepost]
Lekerülhet a székely lobogó a hargitai megyeházáról
Alapfokon pert nyert a Hargita megyei törvényszéken a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), amely azt szeretné elérni, hogy a Hargita Megyei Tanács távolítsa el a székely zászlót a megyeházáról, az épület bejárata mellől és a tanácsteremből is. Az ítélet ellen a marosvásárhelyi ítélőtáblánál lehet fellebbezni.
Az egyesület először átiratban kérte a zászlók eltávolítását, majd panaszt emeltek a megyei önkormányzatnál, ezt követően Tanasă a törvényszékhez fordult.
„Ennek a székely zászlónak a kitűzése – amely az etnikai szeparatizmust jelképezi –, sérti a közrendet és az alkotmányos rendet, mert azt jelzi, hogy az illető kisebbség egy alkotmányos szempontból nem létező entitáshoz tartozik” – olvasható a keresetben. A felperes nemcsak törvényekre, hanem a marosvásárhelyi ítélőtábla 2012-ben hozott jogerős döntésére is hivatkozott, amely hatályon kívül helyezte a megyei önkormányzat 2009-es évi, a megyezászló elfogadásáról szóló határozatát.
A Csíki Hírlap írásban kérdezte meg a Hargita megyei önkormányzat elnökét arról, hogyan értékeli a törvényszék döntését. Borboly Csaba válaszában nem kívánta kommentálni az alapfokú döntést, azonban úgy véli, Dan Tanasát az erdélyi magyar sajtó sztárrá minősíti, rátukmálja az olvasókra, pedig azok szerinte nem kérnek belőle.
„A magyar sajtó nélkül kit érdekelne, hogy mit csinál, és miket akciózik? Ezt a lufit az erdélyi magyar sajtó tudja kipukkasztani, ha akarja, mert ő fújta fel, és ő tartja felfújva. Nem kell vele foglalkozni szerintem” – fogalmaz válaszlevelében a megyei tanács elnöke. Borboly szerint egy politikusnak amúgy nem szerencsés értékelni egy bírósági ítéletet. „Ha érkezik a megyei tanács működése szempontjából fontos ítélet, arról a jogászok kivonatot készítenek nekem, hogy értsem, mi a lényege. A Dan Tanasă-akciókból származó ítéletek nem tartoznak ebbe a körbe” – tette hozzá.
Forrás: Krónika
[/hidepost]
