Die Ende 2012 geborene Idee, Aufenthaltstitel an Nicht-EU-Geschäftsleute zu erteilen, wenn diese im Gegenzug dem ungarischen Staat Geld in Form eines sich auf mindestens 300.000 Euro belaufenden verzinslichen Fünf-Jahres-Darlehens leihen, stammte von niemandem Geringeren als Antal Rogán (Fidesz), dem Kabinettsminister von Viktor Orbán.
Die Darlehensssumme plus Zinsen wird vom ungarischen Staat am Ende der Laufzeit den Investoren zurückbezahlt. Das Interessante dabei ist jedoch, dass die Darlehensverträge in der Regel durch eigens für diesen Zweck gegründete Offshore-Firmen kontrahiert werden, welche dafür eine saftige Provision von meist mehr als 30.000 Euro pro Vertrag kassieren.
Im Prinzip verdient dabei der ungarische Staat nichts, die Nicht-EU-Geschäftsleute hingegen – es handelt sich dabei in der Mehrzahl um chinesiche und russische Geschäftsleute – erhalten auf diese Weise einen Aufenthaltstitel in Ungarn quasi geschenkt, der es ihnen ermöglicht, nach sechs Monaten auch in anderen EU-Mitgliedsstaaten unternehmerisch tätig zu werden.
Die wenig transparenten Vermittlerfirmen konnten durch dieses Geschäft in den letzten drei Jahren mehr als 322,5 Millionen Euro Profit einstreifen.
Erik Bánki (Fidesz), der Vorsitzende des Wirtschaftsausschusses des ungarischen Parlaments, räumte nun gegenüber der ungarischen Tageszeitung Magyar Nemzet ein, dass der Ausschuss in den letzten drei Jahren weder vom Staatlichen Schulden-Management-Center (Államadósság-kezelő Központtól, AKK) noch von den Anleihe-Vermittlerfirmen irgendwelche Auskünfte verlangt noch solche erhalten habe.
Doch nicht genug damit, dass der Ausschuss von sich aus nicht tätig wurde (lies: im vorauseilenden Gehorsam gegenüber der Fidesz-Regierung nichts unternehmen durfte). Auch ein speziell geschaffener Unterausschuss zur Begutachtung der Darlehensverträge und zur Prüfung der Einkommen der Offshore-Firmen unter der Leitung des Oppositionspolitikers János Volner (Abgeordneter und stellvertretender Fraktionsvorsitzender der Jobbik), dem unter anderen auch der “Ideengeber” Antal Rogán (Fidesz), der ungarische Unternehmer und persönliche strategische Berater Orbáns Árpád Habony sowie der georgisch-israelische Geschäftsmann Michaeli Shabtai angehören, schaffte es nie bis zu einem Beschluss, weil die Fidesz-nahen Mitglieder des Unterausschusses und die eingeladenen Firmenvertreter an den Sitzungen einfach nicht teilnahmen.
János Volner (Jobbik) bezeichnete es im Anschluss an eine von der Fidesz boykottierten Sitzung als “inakzeptabel, dass die Orbán-Regierung sich selber ‘national’ nennt, aber in Wirklichkeit offensichtlich nur darum bemüht ist, die Tätigkeiten von Offshore-Firmen zu decken”.
Quelle: http://alfahir.hu/letelepedesi_kotveny_milliardokat_keresnek_megsem_ellenorzi_oket_senki
[hidepost]
LETELEPEDÉSI KÖTVÉNY: MILLIÁRDOKAT KERESNEK, MÉGSEM ELLENŐRZI ŐKET SENKI
A letelepedési kötvények árusítása kezdetektől fogva értelmezhetetlen pénzpazarlásnak tűnt, hiszen abból nem a magyar állam, hanem egy féltucat offshore-cég húz valódi hasznot. A gyanús rendszer kivizsgálását azonban a Fidesz minden áron akadályozni próbálja. A Magyar Nemzet keddi számában azt írja, az árusítás kezdete óta eltelt három évben egyetlen ellenőrzés sem történt, holott sokmilliárdos pénzmozgásról volt és van szó.
A kötvények árusítását Rogán Antal vetette fel még 2012 végén, majd viszonylag gyorsan át is verték azt a parlamenten. A rendszer elviekben arra épül, hogy Unión kívüli üzletemberek öt évre pénzt adnak kölcsön a magyar államnak, amiért az cserébe letelepedési engedélyt ad nekik, így fél év elteltével szabadon mozoghatnak és üzletelgethetnek az EU-s piacon.
Rogán volt az ötletadó
Ezt követően viszont a magyar állam visszafizeti a jelenleg legalább 300 ezer eurót jelentő kölcsönt, ráadásul kamatostul. Viszont nem is ez a rendszer valódi érdekessége, hanem az, hogy a szerződéseket direkt erre a célra létrehozott, offshore-hátterű közvetítő cégek intézik, akik óriási haszont, darabonként 29 ezer eurót keresnek a kölcsönökön. Ehhez jön még az akár 45 ezer eurós közvetítői költség is a befektetőtől, majd az összegeken lévő állami kamat is náluk csapódik le, nem a külföldi befektetőknél. Tehát ezek az offshore-cégek minden egyes letelepedési kötvény után tízmilliós hasznot zsebelnek be.
A kamat és a közvetítői költségek miatt a magyar állam így lényegében nem keres az üzleten, az üzletembereknek sem kerül semmibe letelepedés, a közvetítői cégek viszont az elmúlt három évben közel százmilliárd forintnak megfelelő nyereséget értek el a többségében kínai, részben pedig orosz befektetésekből.
DIREKT NEM VIZSGÁLJÁK
Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Magyar Nemzetnek elismerte, hogy sem az Államadósság-kezelő Központtól (ÁKK), sem a kötvényeket értékesítő közvetítő vállalkozástól nem kért és nem is kapott kimutatást az elmúlt három évben a bizottság.
Ugyanakkor nem csupán arról van szó, hogy a gazdasági bizottság nem akar vizsgálódni, hanem arról is, hogy fideszes közbenjárásra nem is teheti azt meg. Mint azt az Alfahír megírta, idén márciusban Volner János jobbikos bizottsági tag vezetésével ellenőrző albizottságot hoztak létre, ahol többek kötött meghallgatták volna Rogán Antal ötletgazdát, de Habony Árpádot és egy Michaeli Shabtai grúz-izraeli üzletembert is.
FIDESZES BOJKOTT
A bizottság ülése azonban határozatképtelen maradt, mert a kormánypárti politikusok egyszerűen nem mentek el, ahogyan a meghívottak sem. Az albizottsági ülésen az előterjesztett napirend szerint az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételeivel foglalkoztak volna, de hiába.
Volner János a Fidesz által bojkottált ellenőrzés után arról beszélt, elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány nemzetinek vallja magát, miközben láthatóan offshore-cégeket támogat.
[/hidepost]
