Die Szekler bitten die Öster­rei­cher und auch die Deut­schen um Hilfe

Foto: SzNT

Von CSABA FERENCZ *)

Es gibt ein Europa inner­halb der Union und sogar inner­halb der Natio­nal­staaten, ein Europa der natio­nalen Regionen. Das Konzept wurde vor einigen Jahren vom Szekler-Natio­nalrat ausge­ar­beitet, einer sozialen Orga­ni­sa­tion, die für die Auto­nomie der Szekler eintritt. Die terri­to­riale Teilung Europas im 20. Jahr­hun­dert (haupt­säch­lich im Inter­esse der Groß­mächte) und die häufigen Verän­de­rungen der Staats­grenzen haben Dutzende Regionen und Gemein­schaften geschaffen, die sich in ihrer Kultur und ihren ethni­schen Merk­malen von den umlie­genden Regionen unter­scheiden.

Eine solche Region ist das Szekler­land, und eine solche Gemein­schaft wird von den Szeklern mitten in Rumä­nien gebildet. Ihr Fall ist anläss­lich des 100. Jahres­tages des Frie­dens­dik­tates von Trianon viel­leicht noch rele­vanter als je zuvor. Darüber hinaus versu­chen mehrere solcher Regionen und ethni­sche Gruppen, ange­fangen von den Öster­rei­chern Südti­rols über die Kata­lanen der Iberi­schen Halb­insel bis zu den Deut­schen in Däne­mark, in ähnli­cher Weise ihre Eigen­schaften zu bewahren. Insge­samt können wir für über 50–60 Millionen EU-Bürger spre­chen.

Die Euro­päi­sche Union betrachtet dies nicht mit großer Freude, noch weniger aber die Mehr­heit der Natio­nal­staaten, obwohl diese Regionen und die dort bewahrten Werte zur Viel­falt des gesamten Konti­nents beitragen. Deshalb wurde (auch) die Idee in den Reihen der oben genannten Szekler-Sozi­al­or­ga­ni­sa­tion geboren: im Rahmen einer Bürger­initia­tive soll eine grenz­über­schrei­tende gemein­schaft­liche Zusam­men­ar­beit statt­finden, um die Gemein­schaften dieser Regionen zusam­men­zu­bringen und um diese Viel­falt zu erhalten und sogar zu erhöhen; es würde auch ein Finan­zie­rungs­me­cha­nismus zum Nutzen aller natio­nalen Regionen geschaffen werden.

Die Bürger­initia­tive „Kohä­si­ons­po­litik für die Gleich­stel­lung der Regionen und die Nach­hal­tig­keit regio­naler Kulturen“ hat nach sechs­jäh­riger juris­ti­scher Vorbe­rei­tung ihre erste Umset­zungs­phase erreicht. Der zustän­dige EU-Ausschuss beschloss jedoch, das Problem nicht anzu­spre­chen, und lehnte es ab, die Initia­tive in seine Agenda aufzu­nehmen; seine Argu­men­ta­tion, dass dies außer­halb seiner Zustän­dig­keit läge, war jedoch juris­tisch nicht haltbar, so dass am 7. Mai 2019 die erste Phase der Bürger­initia­tive, das Sammeln von Unter­schriften, beginnen konnte. Gemäß den Bestim­mungen muss ein Antrag, der von einem Ausschuss behan­delt werden soll, durch die Unter­schrift von mindes­tens einer Million EU-Bürgern unter­stützt werden, und gemäß dem terri­to­rialen Krite­rium muss ein gewisses Quorum (Mindest­an­zahl) von Unter­schriften pro Land erreicht werden.

Trotz der Coro­na­virus-Epidemie, die Europa seit März dieses Jahres heim­ge­sucht hat, berich­teten die Orga­ni­sa­toren stolz, dass bis zum Ende der einjäh­rigen Frist mehr als eine Million Unter­schriften gesam­melt wurden (es war möglich, Unter­schriften sowohl auf gedruckten Formu­laren als auch elek­tro­nisch zu sammeln), dass aber das terri­to­riale Krite­rium leider nur in drei Staaten – Rumä­nien, Ungarn und Slowakei – erfüllt werden konnte. Der Grund waren offen­sicht­lich die einge­führten restrik­tiven Maßnahmen sowie die Nach­richten über die Pandemie, die den Medi­en­raum „besetzt“ hielten.

Die Initia­toren haben daher das insti­tu­tio­nelle System der Euro­päi­schen Union in Gang gesetzt. Infol­ge­dessen wird die Verord­nung, die am heutigen Samstag in Kraft tritt, die Frist für Bürger­initia­tiven, die derzeit Unter­schriften sammeln, rück­wir­kend um ein halbes Jahr verlän­gern. Im Zusam­men­hang mit der Initia­tive des Szekler-Natio­nal­rates bedeutet dies insbe­son­dere, dass das terri­to­riale Krite­rium bis zum 7. November erfüllt sein muss, dh es verbleiben rund vier­ein­halb Monate, um die fest­ge­legte Mindest­an­zahl von Unter­schriften in mindes­tens vier weiteren Ländern zu sammeln.

Die Szekler hoffen daher insbe­son­dere auf die Soli­da­rität der deutsch­spra­chigen Länder und Regionen, seien es die Mehr­heits­ge­sell­schaften Öster­reichs und Deutsch­lands oder Minder­hei­ten­ge­mein­schaften wie die Deut­schen Südti­rols, Belgiens oder Däne­marks. Unge­achtet der Tatsache, dass die Ausübung der Selbst­be­stim­mung in diesen Regionen nicht mit den Rechten der Szekler-Gemein­schaft vergleichbar ist, die keine Form der Auto­nomie besitzt (Rumä­nien behauptet heute zwar, den höchsten Stan­dard bei Minder­hei­ten­rechten zu haben, aber dem Szekler­land als Region mit ausge­prägten ethni­schen, reli­giösen und kultu­rellen Merk­malen verwei­gert Rumä­nien sogar seine bloße Exis­tenz). Mit dem Erfolg unserer Bürger­initia­tive kann das gemein­same Inter­esse von Regionen mit unter­schied­li­chem Selbst­be­stim­mungs­grad durch ein System von EU-Normen mit zuge­hö­rigen Finan­zie­rungs- und Entwick­lungs­me­cha­nismen zum Ausdruck gebracht werden.

Es ist daher an der Zeit, Regionen mit beson­deren Merk­malen zusam­men­zu­bringen, damit neben globalen Prozessen auch lokale Inter­essen und damit Werte auf dem alten Konti­nent mit Blick auf die Zukunft zum Ausdruck kommen können.

Bitte unter­schreiben Sie unsere Bürger­initia­tive unter www.signiteurope.com – vielen Dank!

Bewegen wir Europa für unsere Heimat­länder!

 


*) Der Autor ist Jour­na­list und Vize­prä­si­dent des Szekler-Natio­nal­rates

 

Unga­ri­scher Origi­nal­text:

A széke­lyek az osztrákok és a németek segít­ségét (is) kérik

Létezik egy unión, sőt, nemze­táll­a­mokon belüli Európa, a nemzeti régiók Euró­pája. A fogalmat nemrég alkotta meg a széke­lyek autonó­miáért küzdő társ­adalmi szer­vezet, a Székely Nemzeti Tanács. Európa huszadik századi (első­sorban nagy­hatalmi érde­keket szol­gáló) terü­leti felosz­tása, majd az állam­ha­tárok gyakori módo­sí­tása több tucat olyan régiót és olyan közös­séget ered­mé­ny­e­zett, amely(ek) kultúrá­jukban, etnikai sajátos­sá­gaikban külön­böznek az őket körül­vevő régióktól.

Ilyen régió Széke­lyföld, ilyen közös­séget alkotnak a széke­lyek Románia kellős közepén, s ügyük a trina­noni békedik­tátum századik évfor­du­lóján talán még aktuá­li­sabb, mint valaha. De a dél-tiroli osztrá­koktól, az ibériai féls­ziget katalán­jain át a dániai néme­tekig több ilyen térség és népc­so­port igyekszik megő­rizni jelleg­ze­tes­sé­geit. Összes­sé­gében mintegy 50–60 millió uniós állam­pol­gárról beszél­he­tünk.

Nem nézi ezt túl nagy örömmel sem az Európai Unió, de még kevésbé a nemze­táll­amok többsége, holott eme loka­li­tások, az ott fellel­hető értékek az egész konti­nens soks­zí­nű­ségét gyara­pítják. Ezért (is) szüle­tett meg, éppen az előbb emlí­tett székely társ­adalmi szer­vezet berkeiben a gondolat: fogjanak össze ezen régiók közös­ségei, és e soks­zí­nűség megőr­zé­sének, sőt gyara­pí­tá­sának jegyében, egy polgári kezde­mé­ny­ezés kere­tében való­suljon meg egy hatá­rokon átívelő közös­ségi össze­fogás, mely egy új fejles­z­tés­po­li­tikai és finan­szí­ro­zási mecha­nizmust is létreh­ozna vala­mennyi nemzeti régió hasznára.

A Kohé­ziós poli­tika a régiók egyen­lő­sé­géért és a regi­onális kultúrák fentart­ha­tósá­gáért elne­ve­zésű polgári kezde­mé­ny­ezés hat éves peres­kedés után jutott el a megvaló­sítás első szaka­s­zába. Az unió bizottsága ugyanis úgy döntött, hogy nem kíván foglal­kozni a kérdéssel, és elut­así­totta a kezde­mé­ny­ezés tárgy­soro­z­atba vételét. A hatás­körén kívül eső érvelése azonban jogilag nem állta ki a próbát, így 2019. május 7‑én elin­dul­ha­tott a polgári kezde­mé­ny­ezés első szakasza, az aláí­rás­gyűjtés. A rendel­ke­zések szerint ugyanis, ahhoz, hogy egy üggyel a bizottság foglal­kozzon legalább egymillió uniós állam­pol­gárnak kell azt aláí­rá­sával támo­gatnia, a terü­leti krité­rium értel­mében pedig az orszá­gon­ként megha­tá­ro­zott mini­mális aláí­ráss­zámot legalább hét országból át kell lépni.

Nos, az idén márci­usban Euró­pára is rázú­duló koro­na­vírus-járvány elle­nére az egy éves hatá­ridő lejár­tával a szer­vezők büszkén jelen­tették: több mint egymillió kézjegy gyűlt össze, ám a terü­leti krité­ri­umot, vagyis a mini­mális kvótát csak három országban – Romá­niában, Magyaror­szágon és Szlo­vá­kiában – sike­rült telje­sí­teni. Nyil­ván­valóan a beve­ze­tett korlá­tozó intézke­dések, na meg a média­teret „elfo­glaló” járvá­ny­hírek miatt (az aláí­rás­okat mind papíron, mind elek­tro­ni­kusan lehet gyűj­teni).

A kezde­mé­ny­ezők ezért mozgásba hozták az Európai Unió intézmé­ny­rends­zerét. Ennek ered­mé­ny­e­ként a most szom­baton hatá­lyba lépett rendelet viss­zamenő hatál­lyal hoss­zab­bítja meg fél évvel a járvány alatt éppen az aláí­rás­gyűjtés idős­zakában lévő polgári kezde­mé­ny­e­zések hatá­ri­dejét. A Székely Nemzeti Tanács kezde­mé­ny­e­zése kapcsán ez konkrétan azt jelenti, hogy november 7‑ig kell telje­sí­teni a terü­leti krité­ri­umot, vagyis mintegy négy és fél hónap áll rendel­ke­zésre, hogy legalább további négy országból össze­gyűljön a megha­tá­ro­zott számú mini­mális aláírás.

A széke­lyek tehát számí­tanak a néme­tajkú közös­ségek szoli­da­ri­tá­sára is. Legyen azok Ausz­tria és Néme­tor­szág többségi társ­adalmai, vagy olyan kisebbségi közös­ségek, mint a dél-tiro­liak, belgiumi-vagy dániai németek. Függet­lenül attól, hogy az önren­del­ke­zési jog érvényesítése/érvényesülése ezekben a régiókban nem hason­lít­ható össze az autonómia semmi­lyen formá­jával nem rendel­kező székely közösség jogaival (Románia mai napi hangoztatja, hogy a kisebbségi jogok legma­gasabb stan­dardját alkal­mazza, ám Széke­lyföld, mint etnikai, vallási kulturális sajátos­sá­gokkal rendel­kező régió puszta léte­zését is tagadja). E polgári kezde­mé­ny­ezés sike­rével, az önren­del­kezés külön­böző fokán álló régiók közös érdeke fogal­ma­zódhat meg egy uniós norma­rendszer, a hozzá tartozó finan­szí­ro­zási és fejles­z­tési mecha­niz­musok által.

Itt az ideje tehát a sajátos jelleggel bíró régiók össze­fo­gá­sának, hogy a globális foly­amatok mellett a lokális érdekek és ezáltal értékek is a jövőbe nézően érvé­nye­sül­jenek az öreg konti­nensen.

Aláírni a www.iamsigning.com/ honlapon lehet.

Szülőf­öld­jein­kért mozgassuk meg Európát!

FERENCS CSABA
A szerző újsá­gíró, a Székely Nemzeti Tanács tájé­kozta­tási alelnöke

2 Kommentare

Kommentieren Sie den Artikel

Please enter your comment!
Please enter your name here