Nach Ansicht von Kelemen Hunor, dem Vorsitzenden der Demokratischen Union der Ungarn in Rumänien (RMDSz)*) wird Rumänien mehr und mehr zu einem Modell für die Nicht-Garantierung der Minderheitenrechte.
Vor kurzem kam es zu einem Besuch von Experten der EU-Kommission in Bukarest. Die Gäste aus Brüssel wollten in Erfahrung bringen, wie die Vorschriften der Europäischen Charta der Regional- und Minderheitensprachen in Rumänien umgesetzt wurden. Der Anlass dafür war laut einer Presseaussendung der RMDSz, dass die rumänische Regierung das Dokument über die Verpflichtungen aufgrund dieser Charta erst 2016 und somit mit einer Verspätung von zweieinhalb Jahren veröffentlicht hat.
Hunor beschwert sich in diesem Zusammenhang über koordinierte und kontinuerliche Rechtsbrüche in Rumänien. Ferner beklagte er sich gegenüber den Experten der EU-Kommision, dass seit dem EU-Beitritt Rumäniens im Jahre 2007 keinerlei Druck auf Rumänien ausgeübt wurde.
Die Anwendung der Minderheitenrechte befände sich vor allem deshalb auf dem Wege der Regression, weil es keine Sanktionen zu ihrer Durchsetzung gebe. Die Regression sei schon 2007 fühlbar gewesen, hätte sich aber seit 2012 entscheidend verschärft.
Neben dem Problem der mangelnden Kontrolle der Umsetzung der Charta sei es auch problematisch, dass der rumänische Staat für diesen Bereich keinerlei finanzielle und humane Ressourcen zur Verfügung gestellt habe. Aus diesem Grund gebe es allenthalben Schwierigkeiten, am allermeisten im Justizbereich.
Quelle: http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=13671
__________
*) Die Demokratische Union der Ungarn in Rumänien, bekannt auch als „Ungarnverband in Rumänien“ (ungar. Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSz), rumän. Uniunea Democrată Maghiară din România (UDMR)), gegründet 1989, ist eine ethnische Sammelpartei, die aufgrund der quantitativen Bedeutung der auf dem Territorium Rumäniens lebenden Magyaren – vor allem in Siebenbürgen – es kontinuierlich schafft, in die zwei Kammern (Abgeordnetenhaus und Senat) des rumänischen Parlaments einzuziehen. 2004 hat sich mit der Ungarischen Bürgerunion (Magyar Polgári Szövetség (MPSz) / Uniunea Civică Maghiară (UCM)) eine Abspaltung konstituiert, die sich für mehr Autonomie und eine stärkere Anbindung an Ungarn einsetzt. Diese Gruppe ist in den Kreisen des Szeklerlandes – Kovászna und Hargita – stark präsent, konnte aber bisher noch nicht ins rumänische Parlament einziehen.
[hidepost]
Kelemen Hunor rádöbbent, hogy Romániában nem tartják be a kisebbségi jogokat
Az RMDSZ elnöke szerint Románia „lassan modellértékűvé válik” a kisebbségi jogok be nem tartásában. Kelemen Hunor arra is rájött, hogy mi lehet ennek az oka, de nem a töketlen érdekképviseletre gondolt.
Kelemen Hunor minderről azt követően nyilatkozott, hogy Bukarestben fogadta az Európa Tanács szakértőit, akik a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának romániai alkalmazásáról tájékozódtak. Amint az RMDSZ hírlevelében közölte, a szakértői látogatás azzal áll összefüggésben, hogy a román kormány két és fél éves késéssel, 2016-ban jelentést nyújtott be az Európa Tanácshoz a charta ratifikálásával vállalt kötelezettségei teljesítéséről.
Az RMDSZ elnöke úgy érzi, hogy az egyeztetésen egyértelművé tette: a romániai közigazgatási intézményrendszerben nem elszigetelt eljárásbeli tévedések következtében csorbulnak a kisebbségi jogok, hanem folyamatos és több területen összehangolt jogcsorbítás zajlik.
Kelemen Hunor arról tájékoztatta az ET szakértőit, hogy a 2007-es EU-csatlakozás óta immár nem nehezedik bizonyítási kényszer Romániára, és „szankciók hiányában és az európai integráció visszafordíthatatlansága által bátorítva a kisebbségi jogok alkalmazása elindult a visszafejlődés útján”. Kelemen Hunor szerint a visszafejlődési folyamat már 2007-től érezhető volt, de 2012 után vált hangsúlyossá.
Az RMDSZ azt sérelmezte elsősorban, hogy Románia nem hozott létre a charta előírásainak alkalmazását felügyelő rendszert egyik érintett területen sem. „Azt is tapasztaltuk, hogy a chartába foglaltakat korlátozó előírásokként értelmezik a hatóságok, ami szöges ellentétben áll az egyezmény szellemével” – idézte a hírlevél Kelemen Hunort. Megjegyezte, az is aggályos, hogy az állam nem szánt anyagi és humánerőforrást a charta alkalmazására, és ez a hiányosság minden szakterületen, de különösen az igazságügyben szembetűnő.
Forrás: MTI
[/hidepost]
