Am Anfang fand zwar noch ein offene Debatte in der Fidesz-Fraktion statt, aber am Ende obsiegte die Meinung der internationalen Lobbyisten innerhalb der Regierungspartei, sodass die Fidesz-Abgeordneten schließlich im Parlamentdem Freihandelsabkommen EU-Kanada (CETA) ihre Stimme gaben.
Obwohl kein Klubzwang herrschte und somit jeder Politiker theoretisch frei nach seinem Gewissen entscheiden konnte, stimmten 94 Fidesz-Abgeordnete und zudem sämtliche Abgeordneten des kleinen Regierungspartners, der achtköpfigen christlich-demokratischen Fraktion, für CETA.
Die Fidesz-Abgeordneten Gabriella Selmeczi und László Horváth (er hatte sich bei der CETA-Abstimmung der Stimme enthalten) hielten am Tag nach Abstimmung eine gemeinsame Pressekonferenz ab, wo die Frage aufgeworfen wurde, ob es eine Bruchlinie innerhalb der Fidesz bezüglich der CETA-Frage gebe.
Gabriella Selmeczi meinte, die Fraktion habe die frühere Regierungsposition geändert, wonach CETA nicht einmal vorübergehend in solchen Bereichen in Kraft treten dürfe, die von nationaler Bedeutung sind.
Der Fidesz-Parlamentarierin zufolg war „dies der Punkt, wo wir meinten, es kann bis zur Ratifizierung von CETA so weitergehen“, mit anderen Worten, es würde bis zur Ratifikation des Vertrages noch sehr viel Wasser die Donau hinabfliessen.
Die Lobbyisten
Selmeczi gewährte auch einen Einblick in die internen Entscheidungsmechanismen der Fidesz: ihrer Aussage zufolge lasen die Mitglieder der Fraktion das umfangreiche und juristisch sehr komplexe Material zum CETA-Vertrag nämlich gar nicht, sondern wählten als Politiker “die gut bewährte Methode” und beauftragten internationale Experten (sprich: Lobbyisten), die den Vertrag für sie interpretieren sollten. Und deren Meinung wurde letztendlich zur Grundlage für die Fraktionsentscheidung…
Die Politikerin hielt jedoch fest: „Als sich die Fraktion entschied, war sie mit Inhalt und politischen Folgen des CETA-Vertragsentwurfes durchaus vertraut“.
Somit steht fest: die ungarische Regierung unterstützt die Unterzeichnung des CETA-Freihandelsabkommen am 27. Oktober durch die Europäische Kommission und die kanadische Regierung, „so wie auch alle andere EU-Mitgliedsstaaten die Unterzeichnung von CETA unterstützen werden” (so Selmeczi wörtlich).
Aber warum hat sich eigentlich ein Abgeordneter der Fidesz-Fraktion der Stimme enthalten?
Dazu László Horváth: “Ich beschloss, mich meiner Stimme zu enthalten, weil ich Vorbehalte gegen das gesamte Procedere habe”. Diese Vorbehalte gegenüber CETA wollte er durch Stimmenthaltung im Parlament zum Ausdruck bringen. Horváth wies auch ausdrücklich darauf hin, dass es bei der CETA-Abstimmung keinen Klubzwang gab und dass somit auch andere seiner Parteikollegen gegen die Empfehlungen der „internationalen Experten“ stimmen hätten können. Eine kryptische, aber für politische Insider wohl klar verständliche Aussage…
NEM VOLT KÖTELEZŐ: ÖNKÉNT SZAVAZTAK A FIDESZESEK A CETA-RA
Őszinte vita zajlott a nagyobbik kormánypárt frakciójában, ám végül a nemzetközi lobbisták véleménye kerekedett felül a Fideszben, ezért támogatták kedden a képviselők az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). Ugyanakkor kötelező frakció döntés nem volt, minden politikus a lelkiismerete szerint dönthetett, ám így is – a nyolctagú kereszténydemokrata frakció mellett – 94-en gondolták úgy, hogy támogatható az egyezmény.
A kilencvennégyek között volt Selmeczi Gabriella is, aki – a kedden tartózkodó – Horváth László párttársával tartott sajtótájékoztatót szerdán, így lehetőségünk volt megkérdezni, hogy valóban létezett-e törésvonal a Fideszben a CETA-kapcsán.
Selmeczi Gabriella elmondta, a frakció megváltoztatta a kormány korábbi álláspontját, így a CETA ideiglenesen sem léphet hatályba olyan területeken, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak.
„EZ VOLT AZ A PONT, AMIRE AZT MONDTUK, HOGY AKKOR EZ ÍGY MEHET A RATIFIKÁCIÓIG”
– fogalmazott, hozzátéve: a ratifikációig sok víz le fog folyni a Dunán.
(Főleg akkor, ha addig elárasztják a kanadai élelmiszer dömpingáruk a kontinensünket, de ez már egy másik kérdés).
A lobbisták
Beavatott minket a Fidesz döntési mechanizmusába is. A frakció tagjai ugyan nem olvasták el a CETA hatalmas és nehéz anyagát, „ezért politikusként azt a bevált módszert” választották, hogy nemzetközi szakembereket (értsd: lobbistákat) kértek fel a szerződés értelmezésére. A frakció erről a beterjesztésről alkotott támogató véleményt.
„TEHÁT A FRAKCIÓ, AMIKOR DÖNTÖTT, TISZTÁBAN VOLT A CETA SZERZŐDÉSTERVEZET TARTALMÁVAL, ÉS ANNAK POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIVEL”
– szögezte le a politikus.
Kérdésünkre egyértelműsítette: a kormány támogatja, hogy az Európai Bizottság és a kanadai kormány aláírja a szabadkereskedelmi egyezményt október 27-én, „ahogy az összes többi tagország ezt támogatni fogja” – értékelte a nemzetközi helyzetet.
Kíváncsiak voltunk, hogy akik például tartózkodtak a Fidesz frakciójából, azok ezt miért tették?
„AZÉRT DÖNTÖTTEM A TARTÓZKODÁS MELLETT, MERT AZ EGÉSZ FOLYAMATTAL SZEMBEN VANNAK FENNTARTÁSAIM”
– hangsúlyozta Horváth László, aki úgy gondolta, hogy a CETA-val kapcsolatos ellenérzését tartózkodással tudja kifejezni a parlamentben. Nem volt kötelező frakcióálláspont – utalt arra, hogy a párttársai is szembemehettek volna a „nemzetközi szakértők” véleményével.
